A videojátékok hatása a gyermekekre

A mai gyerekek rengeteg időt töltenek képernyő előtt és rajonganak a videojátékokért. Cikkünkben annak járunk utána, hogyan hatnak a videojátékok a gyerekekre és szülőként mire érdemes figyelned gyermeked játékai kapcsán.

Nagyon sok tanulmány jelent meg világszerte a videojátékok hatásával kapcsolatban, rengeteg pro- és kontra érvet sorakoztattak fel vizsgálatok alapján e témában. Mint oly sok más területen, itt is kiderült, hogy nincs abszolút igazság… De lássuk a lehetséges veszélyeket és az ellenérveket!

Számítógép kontra TV

Sokan úgy tartják, hogy majdnem mindegy, hogy TV-t néz-e a gyerek, vagy videojátékot játszik. A szem egészsége szempontjából valóban szinte mindegy (de erre később kitérünk), ugyanakkor a videojátékok erősebb emocionális azonosulást érnek el, mint a filmek, hiszen a játékokban aktív résztvevők vagyunk, mi koordináljuk a főhőst, mi irányítjuk a cselekményt – ez pedig azt eredményezi, hogy az okozott függőség is jóval nagyobb lehet.

Agresszió

Szülőként igyekszünk gyermekeinket távol tartani az agresszív krimiktől, megrázó jelenetekben bővelkedő filmektől. Ugyanakkor a gyerekek által játszott videojátékok többsége hihetetlen mértékű agressziót, gyilkosságot, vért vonultat fel. Logikus a feltételezés, hogy ezek a játékok fokozzák a gyerekek agresszióját és a való életben is problémákat okoznak. A legtöbb kutatás szerint viszont ennél árnyaltabb a kép, és jelenleg nem tudják egyértelműen sem igazolni, sem megcáfolni, hogy az erőszakos játékok bajt okoznak-e. Nem vonultatjuk most fel több tanulmány hosszasan kifejtett eredményeit, inkább rátérünk a leginkább elfogadott konklúzióra: a játékok erőszakos viselkedést kiváltó hatása minimális, azonban ez megsokszorozódhat, ha az adott egyén hajlamos az erőszakra, esetleg ilyen viselkedést már korábban is produkált, vagyis a már meglévő problémákat tovább mélyítheti. Ugyanakkor azt is fontos leszögezni, hogy a játékok és a tényleges erőszak közti összefüggést egyik kutatás sem tudta egzakt mód igazolni.

Függőség

Ez bizony létező probléma. Annyira, hogy Dél-Koreában már internet addikcióval kapcsolatos leszoktató táborokat létesítettek tinédzserek számára. Ennek oka az, hogy a technikailag kiemelten fejlett régiókban (Japán, Dél-Korea, Szingapúr) már évek óta probléma a fiatalok túlzott visszahúzódása a virtuális térbe.

Nem lehet pontosan meghatározni, hogy napi hány óra játék az, ami személyiségbeli torzulást okoz, függőséghez vezet, ez egyéniség és hajlamfüggő. Ha azonban a gyerek hétköznapi életvitelét már zavaróan befolyásolja a játék (elhanyagolja a feladatait, a szeretteit, nem mozdul ki otthonról) akkor ideje korlátozni, vagy mellőzni a játékot.

Egészségre gyakorolt hatás

A képernyő előtt töltött idő következménye lehet szemszárazság, rövidlátás, alvásproblémák. A „sima” TV nézéshez képest a játékok nagyobb kockázatot jelentenek, hisz a harsány, villogó fények és színek, a gyorsan változó képernyőképek még nagyobb stresszt jelentenek mind a szemünk, mind az agyunk számára. A gyerekeknél kiemelten fontos, hogy a tablettel, számítógéppel töltött idő, vagyis amikor a szem közeli fókuszálásra van kényszerítve, megfelelő mértékben ellensúlyozva legyen szabadban töltött játékidővel.

Jótékony hatások

Egyre több tanulmányt találni a számítógépes játékok jótékony hatásairól is. Mutatunk néhány, kutatási eredmények alapján született érvet a teljesség igénye nélkül:

Sok olyan játék van, amelyik fejleszti a problémamegoldó képességet és a logikát – ezek arra késztetik a gyerekeket, hogy kreatív módon, rövid idő alatt oldják meg a különféle fejtörőket.

Azok a játékok, melyekben egyszerre kell mozgatni a karaktert, figyelni a veszélyekre, reagálni rájuk fejlesztik a szem- kéz koordinációt, a térlátást és a finommotorikus készségeket.

A stratégiai játékokból sokat tanulhatnak a gyerekek a tervezés, erőforrás menedzsment, logisztika területén. Erőforrásokból gazdálkodnak, menedzselik a készleteiket, kellékeket gyűjtenek…és a manapság oly nagyra értékelt multitaskinget is segíthetnek fejleszteni a stratégiai játékok, hiszen meg kell tanulniuk egyszerre több dolgot kézben tartani.

Nyelvtanulás: rengeteg angol szót sajátítanak el a gyerekek a játékokon keresztül. Sőt, olyan tanulmányt is találtunk (a Current Biology szaklapban publikálva), mely szerint a videojátékok segíthetnek a diszlexiás gyerekeknek is az olvasás javulásában.

Szülői jó tanácsok

Lássuk be, amíg a gyerek videojátékozik, addig a munkából fáradtan hazatérő szülő pihenhet, szabadon végezheti a dolgát. Valószínűleg ez a magyarázat a magyar vizsgálatok eredményeire, melyek szerint a szülők többsége nem vagy csak alig korlátozza gyermeke képernyő előtt töltött idejét és módját. Pedig arra, hogy a gyerek mivel és mennyit játszik, nagyon is érdemes figyelni, ahogyan arra is, hogy a viselkedésre milyen hatással van a „kütyüzés”. Kínában már központilag korlátozzák a videojátékok használatát: csak hétvégén és csak napi egy órát videojátékozhatnak a kínai gyerekek.

Szánj időt arra, hogy megnézd, milyen játékokkal tölti a gyerek az idejét! Olvass utána, vizsgáldmeg a korosztályos javaslatokat és az alapján engedélyezz vagy tilts egy-egy játékot. Nyilván fontos az egyéni habitus is, ha azt látod, hogy valamelyik játék zaklatottá teszi gyerekedet, akkor iktasd ki a játéklistáról.

Az időbeli korlátozás is nagyon fontos. Nem lehet egységes szabályt hozni, de a legjobb, ha iskolás kor előtt egyáltalán nem játszik ilyen játékokkal a gyerek. Az ideális megoldás az (bár ez a szülőtől is áldozatot, vagy legalábbis időt igényel), ha a számítógépes játékot kiváltva olyan közös tevékenységbe vonod be gyermekedet, amit mindketten élveztek. Így kisebb frusztráció keletkezik a videojáték korlátozása után.

Vélemény, hozzászólás?